KERESZTYÉN KULTÚRÁNK REJTETT KINCSEI


KERESZTYÉN KULTÚRÁNK REJTETT KINCSEI

Az évszázadok során a lelkészi hagyatékok (pl. Veresmarthi Mihály, Deáky Gedeon, II. Torkos Jakab, Mándi Márton István, Tóth Ferenc) révén számos értékes kötettel gazdagodott könyvtárunk.

 
Nemrégiben HORVÁTH EMIL (1936-2020) bogyiszlói, ill. győri lelkész hagyatékát vehette át a Dunántúli Református Egyházkerület és az annak őrzésére felkért Tudományos Gyűjtermények. A könyvgyűjtemény egyik legértékesebb darabja egy 1661-ben nyomtatott, jó állapotú VÁRADI BIBLIA, amely TELEKI ANNA erdélyi arisztokrata tulajdonát képezte.
A VÁRADI BIBLIA (RMK I. 970) a Károli-Vizsolyi Biblián (1590) alapuló magyar bibliakiadás, az első Erdélyben/Partiumban kiadott teljes bibliafordítás, amely évszázadokon keresztül befolyással volt az erdélyi protestánsok hitéletére, nyelvhasználatára. A Bibliát 1657-ben kezdték el nyomtatni a váradi várban, majd miután 1660-ban a török ostrom alá vette a várost, egy megegyezés keretében Szenci Kertész Ábrahám nyomdáját és a félkész bibliákat kimenekítették a várból, és a nyomtatást Kolozsváron, ill. Nagyszebenben fejezték be. Becslések szerint kb. 1500 példány készült el, ebből kb. 200 kötet maradt fenn az utókor számára, amelyből 4 példányt őriz a DRETGY pápai könyvtára.
TELEKI ANNA (1661-1720), a mű eredeti tulajdonosa gróf széki Teleki Mihály, Erdély főgenerálisának lánya volt, Apafi Miklós és később gróf Kemény János felesége. Mindhárom erdélyi főnemesi család (Teleki, Apafi, Kemény) fontos szerepet töltött be Erdély vallási és kulturális életének formálásában.
A hagyatékban ránk hagyott Váradi Biblia díszes bőrkötésének első borítóján jól olvasható még a "TELEKI ANNA" név, hátsó külső borítóján pedig a kötés elkészültének éve ("ANNO 1689").
 
 
váradi1